Egy újabb vers... tőlem...

Szemeim csillogása megszűnt létezni...
Lelkes mosolyom sem a régi!
Gondjaim felhőként tornyosulnak felém,
Hisz jól tudom,hogy Ő nem jön már elém!
Nem fogja két kezem,
Nem szorongat meg úgy,mint senki más!
Nem hangzik el több szerelmes vallomás!
Átvette a boldog órák helyét a bánat...
Torok szorítva könnyezem s sóvárgok utánad!
Bár lenne minden úgy mint régen!
Csak egymást nézhetnénk csendben,szépen!
S láthatnám lelki szemeimmel szebbnek a holnapot,
Csókolhatnám puha ajkaid, lehetnénk együtt is boldogok!
De nem lehet,mert gyarlóságom messze sodort Tőled!
Nem mondhatok mást csak h szeretlek...
De mit sem számít mindez?
Bezártam szíved ajtaját!
:'(